Georgescu újra támadja a magyarokat: „A kisebbségek örüljenek, hogy földet és vizet kapnak Romániában”
A szélsőjobboldali politikus a magyar kisebbséget (is) sértően fogalmazott, majd azt állította, hogy Románia igényt tarthat ukrán területekre.
Klaus Iohannis kijelentette: nem távozik hivatalából, amíg új elnököt nem választanak, annak ellenére, hogy vita alakult ki ideiglenes státusza körül.
Iohannis hétfőn Brüsszelben az uniós vezetők védelmi kérdésekkel foglalkozó informális találkozóján járt, ahol kijelentette: az alkotmány egyértelműen kimondja, hogy hivatalban kell maradnia, amíg át nem adja a mandátumot a megválasztott elnöknek – írja az Euractiv.
„Nem hiszem, hogy erről kellene vitatkoznunk” – mondta az elnök, amikor arra kérték, válaszoljon a hivatali idejének meghosszabbítását ellenző politikusokra és állampolgárokra.
A román elnök támogatottsága tavaly mindössze 16,2% volt.
A népszerűségi mutatója még tovább csökkent, miután az alkotmánybíróság úgy döntött, hogy a 2024 novemberében tartott elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítését követően az utód megválasztásáig hivatalban maradhat.
Az Alkotmánybíróság döntését számos szakértő, köztük Augustin Zegrean volt alkotmánybírósági elnök is bírálta. A bíróság döntésére azért volt szükség, mert az alkotmányban nincs arról szó, hogy mi történik akkor, ha egy elnökválasztás eredményét érvénytelenítik.
Az alkotmány szerint az elnöknek öt évre szól a mandátuma, és mindaddig hivatalban marad, amíg az újonnan megválasztott elnök le nem teszi az esküt.
Az alkotmány szövege azt is előírja, hogy az elnök hivatali ideje csak háború vagy katasztrófa esetén hosszabbítható meg szerves – abszolút többséggel elfogadott – törvénnyel.
Januárban a POT, az AUR és az SOS szélsőjobboldali pártok megpróbáltak parlamenti eljárást kezdeményezni az elnök felelősségre vonása érdekében. Összegyűjtötték a szükséges aláírásokat, de a képviselőház és a szenátus közös állandó irodája szombaton eljárási szabálysértésekre hivatkozva elutasította a Klaus Iohannis felfüggesztésére irányuló javaslatot.
Ha az eljárás a teljes parlament elé került volna, azt a jobbközép USR párt képviselői is támogatták volna.
Elena Lasconi, az USR vezetője hétfőn bírálta Iohannis nyilatkozatát, mondván, hogy az csak még jobban felhergeli a „frusztrált és dühös” embereket, és egy-két százalékpontot ad az „elszigetelődőknek”. Sajtótájékoztatóján Iohannist „illegitim” elnöknek nevezte.
„Azt hiszem, még Ceaușescut sem utálták annyira, mint Klaus Iohannist”
– mondta Lasconi.
Lasconi többször is bírálta a választás első fordulójának érvénytelenítését, mivel a második helyen végzett, és úgy véli, a második fordulóban legyőzhette volna az oroszbarát jelöltet, Călin Georgescut.
Az elnök hétfőn elismerte, hogy sokan „dühösek” voltak amiatt, hogy a választások nem hoztak eredményt. „Sajnos így alakult. Ezért hiszem, hogy most még fontosabb, hogy az intézmények nagyon komolyan felkészüljenek a májusban esedékes választásokra” – mondta Iohannis.
Nyitókép: Daniel MIHAILESCU / AFP
Ezt is ajánljuk a témában
A szélsőjobboldali politikus a magyar kisebbséget (is) sértően fogalmazott, majd azt állította, hogy Románia igényt tarthat ukrán területekre.